|
 |
|
|
... szörnyűbb félelem?
Egy nap nem hallom majd a szívedet, s nem lebben
lélekzeted velem.
E félénk nagy madár, ki most az álomé lett
majd fészkéből kikel?
A fészekből, ahol testünk két fejjel ébred
s négy lábbal nyúlik el?
Örökké tarthat-é ily boldogság, vagy egyszer,
egy reggel megszakad?... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Reményik Sándor : Úgy fáj már minden
Úgy fáj már minden, minden idebenn:
A szó, s a mozdulat, s a csend is fáj,
Minden, mi általreszket szívemen,
Legyen az ember, muzsika, vagy táj,
Úgy fáj már minden, minden idebenn.
De néha egy-egy halk szó símogat,
S rejtekúton a szívembe talál,
S álomba ringatja a kínokat,
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Elmúlik az idő
És leszállt az éj tegnap,
majd felkel újra másnap.
Amikor ősszel első hó hull,
már olvad a tengeren túl.
Kikel egy borzas kis fióka,
mi lehet a létének oka?
Megfogan a csecsemő,
majd a gyermek is felnő,
a házasság végre eljő,
s megszületik egy csecsemő.
Végül elérünk valahova?
Mi ennek a létnek a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Reményik Sándor: Úgy fáj már minden...
Úgy fáj már minden, minden idebenn:
A szó, s a mozdulat, s a csend is fáj,
Minden, mi általreszket szívemen,
Legyen az ember, muzsika, vagy táj,
Úgy fáj már minden, minden idebenn.
De néha egy-egy halk szó símogat,
S rejtekúton a szívembe talál,
S álomba ringatja a kínokat,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... fel engem!
Van szörnyűbb félelem?
Egy nap nem hallom majd a szívedet, s nem lebben
lélekzeted velem.
E félénk nagy madár, ki most az álomé lett
majd fészkéből kikel?
A fészekből, ahol testünk két fejjel ébred
s négy lábbal nyúlik el?
Örökké tarthat-é ily boldogság, vagy egyszer,
egy reggel megszakad?
Az útam építő védan... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... vánszorog:
"Hordozta ez, míg birta vállal,
A létet: mégis nyomorog! -
Fogadd be, nyílt örvény-torok!
Unalmas arc, félig kifestve -
Egy úri nő lomhán kikel:
"Ah, kínos élet: reggel, estve
Öltözni és vetkezni kell!"
Ezt is hullámok nyelik el.
Nagy zajjal egy dúlt férfi váza
Csörtet fel és vigyorgva mon... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Fölébredek,
s a tűzfalon
a fényedet
oly elhalón
veted, hogy ott
alig tenyész,
csak rárogyott,
mint a penész,
vagy mint hinár
beteg tavon,
csúf, vízi sár,
teng hallgatón,
vágyam pedig
létrán rohan,
emelkedik,
oly boldogan,
oly reszketőn,
mint babonás
toronytetőn
a nyavalyás.
Mász boto... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér,
Csak titkon érző lelke ohajtva sejt:
Léted világít, mint az égő
Nap, de szemünk bele nem tekinthet.
A legmagasb menny s aether Uránjai,
Mellyek körülted rendre keringenek,
A láthatatlan férgek: a te
Bölcs kezeid remekelt csudái.
Te hoztad e nagy Minden ezer nemét
A semmiségb&#... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... még!
Kedvesem, szerelmem, mint alélt virág,
Hűs éltető nedvet, édes mézet kíván!
Dongják körbe méhek, s porozzák serényen,
Virágból gyümölcs, s abból majd mag lészen.
Mag, mi kikel, csírázik, s gyöket ereszt,
Új, meg új hajtás, s történet is új lesz.
Régi időkbe, századokba, hol szolga, s úr,
Hol családok közt, szerelmi viszály d... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A gondolatok gyűrik, csavarják lelkedet.
Saját ördögeid űznek tréfát veled.
Ha nem vagy elég éber, kijátszanak
S a józan ész kacagva messze szalad...
A félelmetes angyal ma láthatatlan
és hallgat bennem, nem sikolt.
De nesz hallatszik, felfigyelsz,
csak annyi, mintha szöcske pattan,
szétnézel s nem tudod ki volt.
Ő az. Cs... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér,
Csak titkon érző lelke ohajtva sejt:
Léted világít, mint az égő
Nap, de szemünk bele nem tekinthet.
A legmagasb menny s aether Uránjai,
Mellyek körülted rendre keringenek,
A láthatatlan férgek: a te
Bölcs kezeid remekelt csudái.
Te hoztad e nagy Minden ezer nemét
A semmiségb&#... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... énekli meg.
A kép találó, tömören kifejezi mindegyikünk történetét: egyrészről ott a bizonytalanság, a magvető aggodalma, aki a földre bízza a vetést (vajon jó lesz-e az időjárás? kikel-e a mag?), másrészről ott a várva várt aratás öröme.
,,Akik könnyek között vetnek, majd ujjongva aratnak."
Amikor az életünkre ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Úgy fáj már minden Reményik Sándor
Úgy fáj már minden, minden idebenn:
A szó, s a mozdulat, s a csend is fáj,
Minden, mi általreszket szívemen,
Legyen az ember, muzsika, vagy táj,
Úgy fáj már minden, minden idebenn.
De néha egy-egy halk szó símogat,
S rejtekúton a szívembe talál,
S álomba ringatja a kínokat,
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Reményik Sándor : Úgy fáj már minden
Úgy fáj már minden, minden idebenn:
A szó, s a mozdulat, s a csend is fáj,
Minden, mi általreszket szívemen,
Legyen az ember, muzsika, vagy táj,
Úgy fáj már minden, minden idebenn.
De néha egy-egy halk szó símogat,
S rejtekúton a szívembe talál,
S álomba ringatja a kínokat,
Elaltatja... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Arany János
HÍD-AVATÁS
Szólt a fiú: ,,Kettő, vagy semmi!"
És kártya perdül, kártya mén;
Bedobta... késő visszavenni:
Ez az utolsó tétemény:
,,Egy fiatal élet-remény."
A kártya nem ,,fest", - a fiúnak
Vérgyöngy izzad ki homlokán.
Tét elveszett!... ő vándorútnak
- Most már remény nélkül, ma... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Jó éjszakát!
Selymes aranysárga csillog, vegyül rőt vörössel.
Narancs, okker, rózsaszín, kék színű az ég. Több kell?
Oly csodás, hogy sírjából kikel a sok néhai:
Pazar színeket festenek a Nap sugarai.
Langyos fények simogatnak, lelkem beleborzong,
Körvonalad halvány... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Kilencvenkilenc éves öregember haldoklik az ágyában, az emeleti hálószobában.
Egyszer csak érzi, hogy a kedvenc almás rétesének illata jön fel a konyhából. Nagy nehezen kikel az ágyból. Utólsó erejét összeszedve lebotorkál a lépcsőn. A konyhába érve ott látja az asztalon kedvenc rétesét. Már nyúlna az első darabért, de a felesége a kezére csap a főzőkanállal, és azt mond... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... igazság mártira.
S oly büszke, hajthatatlan, égbe rontó... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kék fodraival és táncol ős ütemére
szerpentin táncosnő gyanánt az óceáni zenére.
Azután lámpám a szoborra sütöm: hamit kinézhetek abból
egy Aphrodité Anadüomené, amint kikel éppen a habból.
Azóta hej megint lemerült s nem látja ember a pőrét
halak dörlőznek combjai közt és víz simogatja a bőrét
nedves haját fősülgeti még mint rég a régi mesében... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... szólalunk, mindketten jól szórakozunk a szemünk előtt kibontakozó verbális szópárbajon. A beszélgetés elkerülhetetlenül a politikára és a közelgő novemberi választásokra terelődik. Tom hevesen kikel az Amerikát uraló jobboldal ellen. Felhozza Clinton sárba tiprását, az abortuszellenes mozgalmat, a fegyverlobbit, a rádiós beszélgető-műsorok fasiszta propagandáját, a sajtó gyávaságá... |
|
|
|
|
|
